A Fortis Hungarorum Kulturális Egyesület szervezésében 2025. július 25. és augusztus 3. között valósult meg a XIII. Székelyföldi Varga Sándor Verstábor. A tíznapos találkozó központi bázisa a csíkcsomortáni Szellő Szálló volt, a programok pedig Csíkszereda, Csíksomlyó, a Gyimesek és számos más székelyföldi emlékhely érintésével zajlottak. A tábor fővédnöki tisztségét dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke töltötte be.
A 2025-ös rendezvény szellemi fókuszát a 100 esztendeje született költőlegenda, Nagy László életműve adta, amely a feleségétől, Szécsi Margittól származó mottóban öltött testet: „A MINDENSÉG. MAGYARUL.”. E gondolat jelent meg a tábori arculaton és a Török Máté által tervezett tábori pólókon is, a mindenséget szimbolizáló matematikai jellel ötvözve. A Kárpát-medence legkülönbözőbb vidékeiről – Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból és Erdélyből – érkező harminckét tehetséges fiatal azért gyűlt össze, hogy a költészet, az énekelt versek, a néptánc és a székelyföldi tájak élményein keresztül erősítse meg nemzeti összetartozását.
Közösségformálás és ünnepélyes nyitány
A táborozók július 25-én érkeztek meg Csíkcsomortánba, ahol a helyiek és a Szellő Szálló házigazdáinak fogadtatása teremtette meg a találkozó bensőséges alaphangulatát. A másnapi ismerkedő tréningek során kialakultak a műhelymunkát meghatározó kiscsoportok, amelyeket Kubik Anna, Ráckevei Anna és Rubold Ödön színművészek vezettek. A megnyitó keretében a résztvevők közösen koszorúzták meg az alapító, Varga Sándor kopjafáját, tisztelegve a tábor megálmodójának emléke előtt.
A nyitóesten a szervezők és a Táborcsinálók műsora mellett a csíkcsomortáni Összhang együttes fellépése gazdagította a programot. A megnyitóra látogató Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy a verstábor legfőbb ereje abban a szívben és lélekben rejlik, amellyel a szervezők és a visszatérő segítők évről évre éltetik ezt a hagyományt. Csepeti Ádám helyettes államtitkár az anyaországi és a külhoni magyar ifjúság élő kapcsolatainak fontosságát, míg Ambrus Sándor, a Rákóczi Szövetség felügyelőbizottságának elnöke a Kárpát-medencei összefogás jelentőségét emelte ki. Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere és Mihályi Magdolna táborvezető szívhez szóló gondolatai után Vakler Lajos idézte fel Varga Sándor szellemi örökségét, az estét pedig tábortűz melletti éneklés zárta.
Szakmai munka: beszédtechnika, versműhely és stílusgyakorlatok
A verstábor mindennapjait intenzív, mégis felszabadult művészeti műhelymunka határozta meg. A fiatalok Milus Mariann vezetésével napi szintű beszédtechnika-órákon vettek részt, elsajátítva a helyes hangképzést és a magabiztos színpadi megszólalást. A csoportos foglalkozásokon a három színművész mentor irányításával mélyedtek el Nagy László költészetének rétegeiben.
A műhelymunkák során kiemelt figyelmet fordítottak három nagy kompozícióra: a lányok a Szépasszonyok mondókái Gábrielre, a fiúk a Himnusz minden időben, a teljes közösség pedig a Táncbeli táncok című vers színpadi és koreográfiai életre keltésén dolgozott. A műhelyeket színesítették a Ráckevei Anna és Milus Mariann által vezetett stílusgyakorlatok, amelyek játékos, improvizációs szituációkon keresztül segítették a fiatalokat komfortzónájuk átlépésében és az empátia elmélyítésében.
A vers mellett a tánc és az ének is egyenrangú kifejezőeszközzé vált. Lőrincz Bea táncpedagógus és Varga Zoltán koreográfus néptáncóráin a Cédrus együttes bevonásával a résztvevők megtapasztalták a gyimesi ritmusok és Nagy László lüktető versformáinak mély rokonságát. A zenei világot a Misztrál együttes jelenléte tette teljessé: Török Máté és Heinczinger Mika napi énektanulásokkal kapcsolta össze a fiatalok lelkét és a megzenésített költészetet.
Székelyföldi utak: élmények a Gyimesektől Nyergestetőig
A táborozók a tíz nap során bejárták a térség legfontosabb történelmi, kulturális és természeti emlékhelyeit.
- Csíkszereda és a Gyimesek: Vasárnap Csíkszereda nevezetességeivel ismerkedtek meg Szilveszter Zsombor kalauzolásában. Hétfőn a Csíki-havasok főgerincén át, a csodálatos panorámát nyújtó Fügés-tetőn keresztül vezetett az út a Gyimesekbe. A Hidegségben, a Szalamás-patak völgyében élő Györgyice család vendégeként három generáció őrzött tánc- és dalkincsébe, valamint a hegedű és a dobszerűen ütött gardon különleges hangzásába nyertek betekintést. Ellátogattak az Ezeréves határhoz is Gyimesbükkön, felkeresve az 1897-ben épült, a helyi közösség által megmentett történelmi vasúti őrházat. Borospatakán Hadnagy Lehel erdőmérnök otthonában a gardonkészítés titkaira csodálkozhattak rá, ahol a családi muzsikáláshoz Varga Zoltán is csatlakozott egy ősrégi hangszerrel.
- Farkaslaka és Korond: Egész napos kirándulás keretében a táborozók Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírját. Ezt követően szekértúrára indultak a mohosba Rétfalvy Albert és családja vendégszeretetét élvezve, majd Korondon a Lőrincz testvérek irányításával megismerkedtek a kürtőskalács történetével, és maguk is megsütötték saját kalácsaikat.
- Csíksomlyói zarándoklat: Július 31-én Dékány Árpád Sixtus kiérdemesült ciszterci apát vezetésével a csoport lelki zarándoklatra indult. A csíksomlyói Kegytemplom meglátogatása után Sixtus atya a Nyeregben celebrált szentmisét, az emberi jóság és a közösségi összetartozás keresztény üzenetét állítva a figyelem középpontjába.
- Nyergestető emlékezete: Augusztus 1-jén a táborozók felkeresték az 1848–49-es szabadságharc hősies küzdelmének székely emlékhelyét. A kétszáz székely vértanú sírjánál álló kopjafák között Hatos Katalin Kányádi Sándor Nyergestetőről szóló versét szavalta el, majd Bakó Fanni és Varga Bálint nemzeti színű szalagot kötött a központi emlékműre a tiszteletadás jeleként.
Emlékezet, vendégek és gálaműsorok
A rendezvény egyik kiemelkedő eseménye Nagy László unokája, Nagy Borbála Réka látogatása volt. A táborlakók megtekintették az In memoriam Nagy László – „Angyaltollat keresni mentem” című portréfilmet, amelynek forgatókönyvírója maga a vendég volt, majd a vetítést követően Vakler Lajos vezetésével folytattak meghitt beszélgetést a családi örökségről és a költői életműről. Egy másik estén a Táborcsinálók – Farkas Angéla, Farkas Eszter, Bakó Fanni, Varga Eszter, Tóth Marietta, Somos Gergő és Tőkés Imre – mutattak be egyedi szerkesztésű, vetítésekkel gazdagított irodalmi műsort a költőről.
A hét folyamán a fiatalok a Házi gálán saját kedvenc verseiket, prózáikat és dalaikat osztották meg egymással. Csíkpálfalván a kultúrház adott otthont a Misztrál együttes nagykoncertjének, amelyen Török Máté és Heinczinger Mika mellett Tóth Laci és Csörsz Rumen István (Guszti) is színpadra lépett, valódi ünneppé kovácsolva a falubeliek és a táborozók sokaságát. A vidám kikapcsolódásról az immár hagyományos, Nagy Lászlóhoz és a helyi ismeretekhez kapcsolódó Quiz Night és a néptáncos táncház gondoskodott.
A tíz nap megkoronázása az augusztus 2-i „Gloria rithimorum! – Dicsőség a verseknek!” VersHúron gála volt Csíkcsomortánban. A falu közössége és a vendégek előtt bemutatott záróműsorban az elmélyült verstanulás, a zene és a dinamikus gyimesi tánc egyetlen összefüggő, felemelő egésszé állt össze. Az estet táborzáró tábortűz, közös éneklés és búcsúbeszélgetések zárták, mielőtt másnap a fiatalok elindultak volna az „Otthonról – Haza” útvonalon.
A résztvevők hangja és a tábor küldetése
A tábori újságban megszólaló mentorok és fiatalok egybehangzóan erősítették meg a tábor lélekemelő hatását. Ahogy Kubik Anna fogalmazott, a sok kaland, utazás, versmondás és ének révén a fiatalok olyan szorosan összekovácsolódnak, hogy a végén alig lehet őket szétválasztani. A visszatérő és új résztvevők soraiban – Felvidéktől Vajdaságig – a tábor a biztonságos önkifejezés, az értékteremtő közösség és a közös kulturális gyökerek megélésének pótolhatatlan színterévé vált, amely évről évre hitelesen hirdeti: határok ugyan léteznek, de a nemzet és az anyanyelv összeköt.
