Projektjeink
Nehéz egyszerűen projektekként jellemezni az általunk végzett tevékenységeket, több okból is. Egyrészt, mert ezek nem elszigetelt, kampányszerű programok, hanem középhosszú és hosszú távú célkitűzések ismétlődő és egyre nagyobb nyilvánosságot elérő állomásai. Másrészt, mert maga a projekt szó nem képes kifejezni azt, hogy a Fortis Hungarorum Kulturális Egyesület vezetősége, tagjai, partnerei és önkéntes segítői nem egyszerűen feladatokat kiviteleznek, hanem őszintén hisznek az egyesület terveiben és szívüket-lelküket beleteszik egy-egy ilyen „projektbe”.
Egyesületünk a régióban számos mikroprojektben vesz részt rendszeresen, amelyek elsősorban a fiatal irodalomkedvelő tehetségek gondozását, a magyar nyelv és költészet népszerűsítését, a régió néprajzi és helytörténeti értékeinek feltárását és közvetítését tűzte ki célul. Ezekben a kisebb projektekben helyi iskolákkal, múzeumokkal vagy akár a település önkormányzatával működünk együtt (egyesületünk remek kapcsolatot ápol például Csíkpálfalva nagyközség nyitott szemléletű és segítőkész polgármesterével, Ferencz Csabával).
Projektjeink közül három nagyszabású rendezvénysorozatra vagyunk a legbüszkébbek: a Fehérvári Ünnep utódjaként évente megtartott Csíki Versünnepre, a szintén évente megszervezésre kerülő és 2016 óta ötletadója nevét viselő Székelyföldi Vargas Sándor Verstáborra és az idáig két alkalommal megszervezett Színjátszó Találkozó és Konferencia. Az alábbiakban ezekről olvashatsz részletesebben.
Csíki Versünnep
Székesfehérváron 2010 áprilisában rendezték az első Székesfehérvári Versünnepet, amely egy többfordulós versmondó-verseny és egyben tehetségkutató show-műsorként indult. Az ötletadó Varga Sándor, aki akkor a Fehérvár Médiacentrum hírigazgatója volt, azt szerette volna elérni, hogy a fiataloknak ne csak fontos legyen a magyar nyelv, a magyar költészet úgy, hanem egyenesen menőnek számítson verset előadni. Ez sikerült is, ráadásul annyira, hogy a székelyföldi fiatalok is magyar versek szavalása után kezdtek sóvárogni, szükség lett tehát egy platformra Erdély szívében, ahol erre lehetőséget kaphattak.
Három évvel az első Fehérvári Versünnep után – és annak mintájára – megszervezésre kerül Csíkpálfalván az első Csíki Versünnep (2013). Partnerei ebben a csíkpálfalvi Márton Ferenc Általános Iskola igazgatónője, Fehér Ilonában, Csíkpálfava nagyköszség polgármestere, Ferencz Csaba és a Csomortányért Egyesület elnöke, Csomortáni Ernő. A közel ötven induló gyorsan vitte a hírt Székelyföldön a versünnepről és a döntősök jutalmaként szolgáló verstáborról, így fordulhatott elő, hogy a negyedik Csíki Versünnepen (2016) már 90, a VI. Csíki Versünnepen pedig már több mint 170 székely diák indult.
2020 tavaszán, a COVID-19 járvány miatt, az eredetileg tervezett formájában ugyan le kellett mondani a már kihirdetett VIII. Csíki Versünnepet, de egyesületünk nem törődött bele a szavalóverseny teljes törlésének gondolatába. Online került hát megrendezésre, ami egyúttal lehetőséget adott egyrészt arra, hogy a székelyföldi iskolások mellett magyar tanulók is becsatlakozzanak megmérettetésbe, másrészt nyitni tudtunk a fiatalok felé egy olyan újdonsággal, mint a Facebook különverseny.
Mind a személyesen megtartott, mind az online versenyek résztvevői korcsoportok szerint kerülnek értékelésre. A korcsoportok hagyományosan az általános iskola felső tagozatait (5-6 osztályos korcsoport és 7-8 osztályos korcsoport) és a Líceum (középiskolás) korcsoportot öleli fel. Ebben a három korcsoportban első, második és harmadik helyezés kerül díjazásra, de gyakran kerülnek kihirdetésre különdíjak is. A dobogósok és a dobogóról lemaradt, de kiemelkedő teljesítményt nyújtó középiskolás indulók meghívást kapnak a Székelyföldi Varga Sándor Verstáborba.
A zsűri összetétele nem feltétlen ugyanaz minden évben, de oszlopos tagjaiként mindenképp megemlíthetjük Sudár Annamária előadóművészt, Heinczi Mika énekmondót (Misztrál együttes), Vakler Lajos riportert, Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténészt és Vida Krisztina székesfehérvári tisztviselőt. Az utóbbi két évben, közkívánatra, már el kezdték szárnyaikat bontogatni az alsósok is az online versenyeken. Őket is értékeljük, de mivel senki kedvét sem szeretnénk elvenni a későbbi nevezésektől, ezért az ő kategóriájukban nem hirdetünk győzteseket, hanem mindenki kap dicséretet, emléklapot és könyvjutalmat. A X. Csíki Versünnepen az alső tagozatosok értékelését Molnár Berta Eleonora Zsoldos Péter-díjas műfordító vállalta el.
Az egyes Csíki Versünnepek részletes összefoglalóit, az aktuális versenykiírást és a regisztrációs lehetőséget a Csíki Versünnep hivatalos honlapján érheted el.
Székelyföldi Varga Sándor Verstábor
Az első Fehérvári Versünnepet követően nem csak az vált nyilvánvalóvá, hogy a fiatalokat ezzel a szavalóversennyel közelebb lehet hozni az irodalomhoz, a költészethez, de az is, hogy a legtehetségesebbek kezét semmiképp sem szabad elengedni a későbbiekben sem. Varga Sándor megálmodott tehát egy olyan többnapos programot, ahol ezek a kimagasló teljesítményt nyújtó, irodalomkedvelő tinédzserek neves szakemberektől (irodalmároktól, előadóművészektől) tanulhatnak, miközben hasonló korú és érdeklődési körű társakkal ismerkedhetnek meg. A Verstábor tehát egyszerre hivatott tehetségeket gondozni és közösséget építeni.
A Fehérvári Ünnep és a Csíki Versünnep tehetségei mellett a Fortis Hungarorum Egyesület a tőle független szervezésű, nívós szavalóversenyeket is figyelemmel követi és a szervezőkkel együttműködve, az ezeken a versenyeken kiemelkedően teljesítő diákokat is meginvitálja a Székelyföld szívében, lélekemelően szép környezetben fekvő csíkcsomortáni Szellő Szállóba, ahol – általában a nyár utolsó harmadában – a Székelyföldi Varga Sándor Verstábor a kezdetektől megrendezésre kerül. Nem csak a szállást, hanem az utazást és az étkezéseket is a Fortis Hungarorum intézi, így a hátrányosabb helyzetben élő tehetséges gyerekek is élni tudnak ezzel a fantasztikus lehetőséggel.
Minden verstábor a szervezés megkezdésekor egy mottót kap, ami – Varga Sándor ötlete nyomán – egy latin jelmondat, ennek a jelentése köré építjük aztán a tábor egész tematikáját. A tizedik, jubileumi verstábor jelmondata például „Azt keressétek, ami összeköt!” volt.
A táborok programja rendkívül széleskörű, a beszédtechnika óráktól a néptánc ismeretekig sokfajta fejlesztő órán vesznek részt a meghívottak. A Verstábor oktatói között rendszeresen köszönthetjük például Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznőt, Rubold Ödön Jászai Mari-díjas érdemes művészt, Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művészt, a Bartók Béla- és Magyar Örökség-díjas Misztrál együttest és a Magyar Örökség-díjas Cédrus táncegyüttest. A szakmai gyakorlatok mellett közös filmnézéssel, kulturális kirándulásokkal, tábortűz melletti családias beszélgetésekkel tesszük még érdekesebbé a táborban töltött időt. A programsorozatot minden esetben egy színvonalas gála zárja le, amire a résztvevők a tábor teljes ideje alatt készülnek. A gála nyilvános, és olyannyira népszerű, hogy nem csak a faluból, hanem még a városból is érkeznek megnézni.
Falusi Színjátszó Találkozók
Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszók Találkozója (2013.09.25-30)
Sokan, sokszor temették már a falusi színjátszást. Azonban a Csíkcsomortánban, Csíkdelnén és Csíkpálfalván – a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával – megrendezett Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszók Találkozója éppen erre akart rácáfolni. A találkozó mottója „De minima magnus scintilla nascitur ignis!” (A szikrából is nagy tűz keletkezik) volt, a célja pedig az, hogy az erdélyi, székelyföldi falusi színjátszás megismertetése a hazai amatőr színjátszó csoportokkal. A találkozó egyik legnagyobb értéke az volt, hogy elősegítette és erősítette a Kárpát-medence magyarságának összetartozás élményét. A konferencián anyaországi és külhoni szakemberek vettek részt: a hazai és az erdélyi színjátszás irányítói, szervezői és önkormányzati vezetők valamint színházi szakemberek és színészek, kiegészítve a találkozón részt vevő csoportok vezetőivel és tagjaival.
A találkozón és konferencián majdnem 150 színjátszó és több száz kíváncsi néző volt jelen. A Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszók Találkozójáról és a Szakmai Napról készült felvételeket megkapták a csoportok települései és a csapattagok is, ez nem csak segítséget jelent a csoportoknak a színi előadások dokumentálásban, de a népszerűsítésében is. Ennek érdekében a felvételeket a szervezők térítésmentesen ajánlották fel a helyi televízióknak, melynek köszönhetően az esemény híre és hatása több ezer anyaországi és külhoni magyarhoz juthatott el.
Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszó Vezetők Találkozója (2015.10.10-14)
A 2015-ben megrendezett Falusi Színjátszó Vezetők Konferenciája tematikájában és közösségépítő jellegében a 2013-as találkozó testvére volt, de mindenképp nagy testvére, hiszen erre az eseményre a korábbi színjátszó csoportok vezetőit várták elsősorban. A konferenciával kísért szakmai találkozó egyszerre jelentett a résztvevők számára kapcsolatépítési lehetőséget és remek alkalom volt a tapasztalat- és információcserére is. Varga Sándornak ez is volt az egyik nem titkolt szándéka a találkozóval, ti. hozzájárulni a régió minden színjátszó csoportja által hasznosítható adatbázis, tudástár létrejöttéhez. A rendezvényre Csíkcsomortánból éppúgy érkeztek résztvevők, mint Csíkpálfalváról, Csíkdelnéről, Abonyból, Csanádpalotáról, Jászfényszaruból és Tóalmásról, tehát Erdélyből és Magyarországról egyaránt. Mi több, nem csak Hargita megye kulturális vezetői jelentek meg, de érkeztek még Szegedről is, a Nemzeti Művelődésügyi Intézet Csongrád megyei irodájától. Az esemény sínvonalát többek között olyan neves előadók biztosították, mint Bucz Hunor költő, a budapesti Tér Színház alapítója és rendezője, valamint fia, Bucz Magor, aki többek között a CroPatria nemzetközi zeneszerzőverseny győztese.
A program keretein belül megszólaló előadók szót ejtettek a színjátszás különböző feltételeiről, az anyagi nehézségekről és a Kárpát-medencei műkedvelő színjátszás jövőjéről is. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a színi csoportok lakóhelyükön a közösségteremtés és a közízlés formálásának követei. A konferencia végén kiadott nyilatkozatban (amit eljuttattak a Magyar Írószövetséghez, a Nemzeti Színházhoz, a Nemzetstratégiai Kutatóintézethez és a Nemzeti Művelődési Intézethez) megfogalmaztak számos feladatot, mint például a szakmai továbbképzés fontosságát, az eddigieknél szorosabb együttműködést, a kiadványok internetes hozzáférhetőségét vagy olyan pályázatok meghirdetését, amelyeken kortárs írók is részt vehetnének.
A találkozó egyik különleges eseménye volt, hogy Csíkcsomortán díszpolgárává választották a főszervezőt, Varga Sándor Andrást.
II. Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszók Találkozója (2018.03.23-25)
2017-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatot hirdetett „Testvér-település programok és együttműködések” néven, melyet a Fortis Hungarorum Kulturális Egyesület sikerrel pályázott meg, „3 ország, 2 projekt, 1 nemzet” című projektjével. A pályázatnak köszönhetően ismét megszervezésre kerülhetett a 2013-ban már nagy sikerrel megtartott Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszók Találkozója, melyhez új célként kapcsolódott a Csanádpalota és Csíkcsomortán közötti régi kapcsolat hivatalossá tétele egy testvértelepülési megállapodás kötésével, továbbá Csanádpalota vajdasági tersvértelepülésének, Padénak bekapcsolása a találkozóra hivatalos színjátszó közösségbe.
A találkozó helyszíne ezúttal is a Szellő Szálló volt, ahol a eseményre érkezőket székely népviseletbe öltözött fiatalok fogadták kürtőcskalácssal. Az első nap estéjén a meghívottak a szálló udvarán elhelyezett kopjafánál emlékeztek egyesületünk 2016-ban elhunyt néhai elnökére, Varga Sándorra, amit baráti hangulatú beszélgetés követett.
Másnap a találkozó résztvevői Csíksomlyóra és Csíkszeredára utaztak, megtekinteni a helyi látványosságokat, majd este következett a kétnapos rendezvény fő attrakciója, maga a Színjátszó Találkozó, amelynek a 2017-ben épült és ünnepélyesen átadott művelődési ház adott otthont. A jelenlevőket Ferencz Csaba, Csíkpálfalva nagyköszség polgármestere köszöntötte, majd teltház előtt a következő színdarabok kerültek bemutatásra: Nóti Károly – A nyúl, Rejtő Jenő – Szabad a vásár és Vaszary Gábor – Bözsi című műve a Kelemen László Színtársulat előadásában, Nóti Károly – Süt a hold című bohózata a csíkdelnei Citória Színtársulat előadásában, továbbá Kéri Ferenc – Helén s a tehén, avagy gyalog, mint Balogh című komédiáját a csíkcsomortáni Lármafa Színjátszó csoport előadásában. A rendezvény zárásaként a csomortáni fiatalok néptánc előadása következett, majd a résztvevők emléklapot kaptak, amit Ferencz Csaba polgármestere és egyesületünk képviseletében a Tamási Áron-díjas Mihályi Magdolna adott át.
